facebook
  • Magyar
  • English

Kyoto iai bemutató

Iwata nagymester írásai 7.

Részvételem a kiotói iai bemutató versenyen

Ivata Norikazu (87 éves korában)
2000. május 6.

Egészséges voltam, és részt vettem a 96. kiotói bemutató versenyen 2000. május 3-án.
A bemutatóm úgy sikerült, ahogy terveztem.
Hálás vagyok azért az örömért, amely mélyen eltölt.
A bemutatót nyugodt, békés elmével végeztem.
Úgyanúgy, ahogy a múlt évben.
Oe mester iaido-ját 1957-ben kezdtem el tanulni (Ihowa 32. nyarán). De ilyen módon csak a tavalyi évben sikerült először.
Tavaly 86 éves voltam. Akkor tudtam életemben először olyan bemutatót tartani, amilyet mindig is szerettem volna.
Idén is tiszta és üres elmével tartottam bemutatót.
Yamaoka Tessu mester 50 éves korában érte el a magasabb szintű felfogást. Sok évembe telt, amíg hasonló szintre jutottam. Szégyellem, hogy nekem ilyen sok év kellett hozzá. Jelenlegi környezetünk és tudatállapotunk össze sem hasonlítható azzal, ami az ő korát jellemezte, sok minden hiányzik manapság. Tényleg szégyellem magamat. Nem számítottam rá, hogy ilyen lesz a bemutatóm. Úgy foglaltam el a helyemet, és úgy kezdtem el a bemutatót, ahogy máskor is. Elkezdtem a nukiuchit, mozogtam, majd a szokásos módon fejeztem be. Miután befejeztem, éreztem, hogy most tiszta és üres elmével dolgoztam. Váratlan, és nagyon természetes bemutató volt. Nem az én törekvésem hívta elő, és nem is másvalakié. Csak annyit mondhatok, hogy a hosszú és kemény gyakorlás gyümölcse volt.
Ebben az évben tudatállapotom kissé különbözött a múlt évitől.
Idén volt benne egy bizonyos szándékosság.

Ez volt a szándékom:
# Úgy akartam bemutatót tartani, mint a múlt évben. Teljes szívvel csináltam. Arra törekedtem, hogy pontosan olyan legyen, mint tavaly. Ezzel az határozott kívánsággal foglaltam el a helyemet, amikor több fényképész tűnt föl.
# A fényképészek engem akartak fényképezni. Elhatároztam, hogy olyan bemutatót tartok, amely megkönnyíti a dolgukat.
# Világosan mutattam a gyakorlatok főbb pontjait, és a fényképészek kedvéért hidegvérrel végeztem a gyakorlatokat.

Ez volt a szándékom, és ez egy kicsit más volt, mint a tavalyi.
Öt korjú gyakorlatot mutattam be.
# Seiza Ippon Me Mae
# Roppon Me Uke Nagashi (Oe mester korai gyakorlatából)
# Tatehiza Sihon Me Uki Gumo
# Oku Iai Roppon Me Tana Shita
# Nuki Uchi

Yamamoto Takuji mester így oktatott minket:
Válassz nehéz gyakorlatokat a bemutatóra.
Követtem az útmutatását. Bár nagyon öreg vagyok már, nehéz feladatokat választottam, és teljesíteni akartam, amire vállalkoztam.
Amikor megöregszünk, hajlamosak vagyunk könnyebb gyakorlatokat választani. Én azonban nem riadtam vissza a nehezektől. Ki tudja, meddig próbálkozhatom még?
Ezt a gondolkodásmódot Yamamoto mester végrendeletének tekintem.
Miután az összes gyakorlattal végeztem, visszamentem a várószobába. Egy fiatalember szólított meg: "Most megértettem, hogyan kell mozogni."
Örültem, hogy ezt mondta, mert én is így éreztem. Ha nyugodtan, összeszedetten, komolyan végezzük a bemutatót, és tisztán mutatjuk a főbb pontokat, akkor elősegítjük a fiatalok fejlődését az iaiban.
Fölszabadultnak éreztem magamat, és elégedett voltam a bemutatóval. Azt mondtam magamban: "Mostantól mindig így kell csinálnom!" Tavaly is, és idén is elégedett voltam, és ez az elégedettség tartósnak bizonyult. Azért voltam elégedett, mert a bemutató olyan volt, amilyennek akartam. A fiatalember számára azért volt jó, mert megértette, hogyan kell mozogni.
Olyan bemutatóra törekszem, amely elégedettséggel tölt el engem is, és a nézőket is.
Nagyszerű élmény volt számomra ez a kiotói bemutató verseny. Nyolcvanöt éves koromban értem el, hogy elégedett lehettem magammal.
Bár sok évet töltöttem az iai gyakorlásával, csak most lehettem elégedett. A hosszú, kemény gyakorlás most kapta meg az értelmét.
Ez az elégedettség egy hosszú élet gyakorlásának eredménye, amelyért nagyon hálás vagyok.

Nagy megtiszteltetés számomra Iwata nagymester írásainak fordítása, bár angoltudásom nem elég jó hozzá. Minden tőlem telhető megtettem, hogy érzékeltessem Iwata nagymester élményeit a kiotói bemutató versenyen. Mélyen megindítottak ezek az írások.

Yuriko Terao